T. SZŰCS ILONA (1930–1990) ÉS TÓTH LÁSZLÓ (1933–2009) . Retrospektív Tárlat

A Kolozs Megyei Tanácsalárendeltségébe tartozó Kolozsvári Művészeti Múzeum az Erdélyi Művészeti Központtal és a Kincses Kolozsvár Egyesülettel közösen 2024. augusztus 8. – szeptember 8. között T. Szűcs Ilona (1930–1990) és Tóth László (1933–2009) retrospektív tárlatot szervez. A kiállításmegnyitóra vasárnap, 2024. augusztus 18-án 18 órától kezdődően kerül sor a Művészeti Múzeum főhomlokzati dísztermeiben. Az eseményen felszólal Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum menedzsere, illetve Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Portik Blénessy Ágota kurátorok.

A jelen kiállítás a 2024 áprilisában az Erdélyi Művészeti Központban megrendezett retrospektív tárlat kolozsvári bemutatója, amelynek keretében most először együttesen szemlélhető e két kiemelkedő alkotó életműve, az 1960-as–1970-es évekbeli kolozsvári művészeti élet ikonikus művészpárjának összesen több, mint száz műalkotása.

A szatmárnémeti születésű Tóth László és a medgyesi Szűcs Ilona 1957-ben szerzett oklevelet a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, Miklóssy Gábor tanítványaként. Tehetségük és munkásságuk a hatvanas–hetvenes évekbeli Kolozsvár élvonalbeli képzőművészei közé emelte őket. Akadtak ugyan közös témáik, de látás- és festésmódjuk merőben különböző volt. Egyéni, egymástól jól megkülönböztethető stílusú festővé – a férj esetében grafikussá és díszlettervezővé is – való érésük egy olyan időszakban történt, amikor a szocialista realizmus követelményeit már hivatalosan elavultnak nyilvánították, majd egy rövid ideig tartó kulturális felszabadulás vette kezdetét. A mérsékelt modernizáció képviselői, így T. Szűcs Ilona és Tóth László is, a 20. század eleji izmusok (az expresszionizmus, szürrealizmus és kubizmus) eredményeit feldolgozva frissítették fel a figuratív, realista művészetet. 

T. Szűcs Ilona életművét túlnyomórészt a műtermében és környezetében található furcsa, össze nem illő tárgyakból álló csendéletek alkotják. A bensőséges, metaforikus csendéletek a szürrealizmus, valamint a metafizikus festészet eszköztárából merítenek.

Tóth László víziószerű festményeit és grafikai alkotásait is a szürrealizmushoz közelálló látásmód jellemzi. A kollázstechnika és az új anyagok használata révén újítást hozott az erdélyi magyar képzőművészetbe. A kolozsvári életképek mellett a hetvenes években az anyja, a felesége és önmaga voltak témái, illetve csendéleteket festett. Életművének egyik fontos részei a Tárgyalás sorozata, annak önmagukból kiforduló, cafatokra hulló szereplőivel, de a budapesti öregotthonban vegyes technikával alkotott, az emberi test bomlását és elmúlását ábrázoló képei is.

A kiállítást egy – a katalógus kereteit felvállaltan túllépő – album is kíséri, amely három szerző (Banner Zoltán, dr. Kovács Ádám és dr. Bordás Beáta) előszavát, a kiállított festmények reprodukcióját és archív felvételek is tartalmaz – újra napirendre helyezve a két meghatározó erdélyi képzőművész, T. Szűcs Ilona és Tóth László életművét.

Szűcs Ica csendéletei nem a tárgyi világ kiragadott részletét mutatják be, ahogy a gyanútlan szemlélő első pillantásra hihetné, hanem a fizikán inneninek az azon túlival való azonosságát, a fogalmi világnak a fogalmakon túlival való elválaszthatatlan egységét, a lét és nemlét, valamint ezek fázisátalakulási határmezsgyéinek teljességét.

(dr. Kovács Ádám, műgyűjtő)

Tóth [László] a leplezetlen passzív rezisztencia szigorúságával pillant ki a festői kompozíció egyre görcsösebben összetartozó vagy éppen idegen figurái vagy elemei mögül (…) Korszakváltó személyiség. Kortársai és az utána következő nemzedék, bevallottan vagy bevallatlanul, az Ő példája nyomán indulhatnak el a progresszió hasonlóképpen erkölcsi és filozófiai töltésű, vagy öncélúbb irányzatainak útján.

(Banner Zoltán, művészettörténész)

A kiállítás 2024. szeptember 8.-ig  látogatható, szerdától vasárnapig (a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt hétfőtől-vasárnapig), 10 és 17 óra között.