MADARASSY ISTVÁN – MADARASSY ANDRÁS: A LÉLEK EREJE

Kiállításmegnyitó: 2026. július 2., 17 óra
Július 02, 2026 - Július 19, 2026

A Kolozs Megyei Tanácsalárendeltségébe tartozó Kolozsvári Művészeti Múzeum 2026. július 2–19. között megszervezi Madarassy István és Madarassy András A lélek ereje című közös tárlatátAz eseményre csütörtökön, 2026. július 2-án, 17 órától kezdődően kerül sor a Művészeti Múzeum emeleti időszakos kiállítótermeiben. A megnyitón felszólal Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, a kiállítást pedig Koncz Attila teológus méltatja. Különleges meghívott: Fogarasi Alpár színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

Madarassy István (1948, Budapest) Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész munkássága a tűz, a fém és a spirituális vízió lenyűgöző találkozása. Ő nem csupán alakítja az anyagot, hanem az ötvösművészet évezredes, szakrális precizitását emeli át a szobrászat dimenzióiba. Alkotói érdeklődésének középpontjában a vörösréz és a bronz áll, amelyekkel olyan virtuóz módon bánik, mintha a kemény fémek csupán lágy kelmék lennének. Művészetének gerincét a mély humánum és a transzcendencia iránti elkötelezettség adja, műveiben harmonikus egységben jelenik meg a Föld és az Ég, az ember és Teremtője.

„Úgy gondolom, csak akkor válik a kép képpé, a szobor szoborrá, a szoborkép  szoborképpé, ha a tűz és a láng által a lelket is sikerült beléjük olvasztanom.” (Madarassy István)

Fia, Madarassy András (1979, Budapest) festőművész és tanár a művészcsalád negyedik generációs tagja, kinek alkotásait ugyancsak a mély Istenhit hatja át. Főként szakrális témájú kompozícióiról, csendéleteiről és portréiról ismert. Műveiben központi szerepet játszik a bibliai motívumok – például az apostolok  – és a lelki elmélyülés ábrázolása.

„A figuralitás iránti igény kezdettől megvolt bennem. Nem szeretném átírni a valóságot, nem szeretnék egyénieskedni. Természetesen mindnyájan egyének vagyunk, és más-más módon látjuk ugyanazt a valóságot, mégis sok bennünk a közös. Mindig lenyűgözött a valóság gazdagsága, szépsége, de sokáig nem éreztem magam elég érettnek, késznek ahhoz, hogy leképezzem ezt a valóságot a magam módján, ugyanakkor pontosságra törekedve. Ez nem naturalizmust jelent, hanem a világ megértését, ami napjainkban kezd egyfajta hitvallássá válni.” (Madarassy András)