A NEMZETI KÉPTÁR szerdától vasárnapig látogatható 10:00 és 17:00 óra között (az utolsó belépés a kiállítóterekbe: 16:30).
A Nemzeti Képtár a Kolozsvári Művészeti Múzeum állandó kiállítása, amely az épület emeletén található 15 teremben kapott helyet. A jelenlegi tárlaton a múzeum gyűjteményéből válogatott 138 festmény és 15 szobor látható. A gyűjtemény jellegét figyelembe véve a kiállítás időrendi és stiláris fejlődést mutat be, öt évszázadot átfogva a román képzőművészet történetéből (a 16–20. századból), különös tekintettel az erdélyi művészetre és a Kárpátok közti térség multikulturális sajátosságaira.
A kiállítás egy 18–19. századi erdélyi ortodox ikonokból álló gyűjteménnyel kezdődik, amelyet a Brassó megyei Ürmös község katolikus templomának késő gótikus stílusú, reneszánsz hatásokat is mutató főoltára egészít ki (a 16. század első feléből).
A galéria teljes útvonalán végigkövethető az erdélyi művészet fejlődése: a korai művészetet képviselő, főként a 18–19. századi portréfestészet jeles alkotóinak – mint Franz Neuhauser, Franz Anton Bergman vagy Mișu Popp – munkáitól kezdve, Nagy István és Aurel Popp expresszionista látásmódjáig. Az erdélyi, különösen a kolozsvári művészeti központban kibontakozó művészet fejlődését olyan művészek munkái is illusztrálják, mint Elena Popea és Pericle Capidan.
Azok a román művészek, akik a 19. századtól kezdve meghatározó módon járultak hozzá a nemzeti képzőművészet kialakításához, olyan alkotásokkal vannak jelen, mint Theodor Aman, Nicolae Grigorescu (akadémikus hatásokat tükröző munkái mellett szerepelnek a Barbizon-i művészkolónia inspirálta művei is), Ion Andreescu, Ștefan Luchian (az egyik legszebb hazai virágcsendéleteket bemutató gyűjteménnyel). A 20. század első felének román művészetét Nicolae Tonitza, Theodor Pallady, Nicolae Dărăscu, Gheorghe Petrașcu, Francisc Șirato, Camil Ressu, Dimitrie Paciurea és Corneliu Medrea munkái képviselik, dinamikus párbeszédben a korabeli európai művészettel – mind stiláris és tematikai választásaik, mind pedig személyes kapcsolataik révén a korszak ismert nyugati alkotóival.
