Dumitru Ivan egyéni kiállítása

A Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alatt működő, megyei érdekeltségű közintézmény, szeretettel meghívja Önt 2025. október 9–19. között Dumitru Ivan képzőművész egyéni kiállítására.

A hivatalos megnyitó 2025. október 9-én, csütörtökön, 18 órakor lesz.

Kurátor: Iakob Attila

Dumitru Ivan hat évtizedes művészi pályafutása egy élet metaforája, amelyet az Atlanti-óceán két partján töltött. Művészete nemcsak egy összetett szellem hírnöke, hanem egy életút szimbóluma is.

Született Segesváron, tanulmányait Bukarestben végezte, tanított Kolozsváron, majd New York művészközösségének tagjává vált. Finom megfigyelője lett a régi és az új világ művészeti és kulturális folyamataitnak.

Fiatalon, a bukaresti „Nicolae Grigorescu” Képzőművészeti Intézet friss diplomásaként találkozott a romániai művészek világával a kommunista rendszer alatt, és olyan közegben kezdte el tevékenységét, amely meghatározta művészi kifejezésmódját, de egyben a száműzetés útjára is ösztönözte – akárcsak sok kortársát.

A romániai művészeti életben eltöltött két és fél évtized alatt művei ismertté váltak, és csoportos vagy egyéni kiállításai nemcsak tehetségét, hanem művészi látásmódjának érvényességét is megerősítették. Titogradban, Berlinben, Tel-Avivban, Moszkvában és Brüsszelben is szerepeltek alkotásai csoportos kiállításokon, megismertetve őt az európai közönséggel.

Egyéni kiállításai Kolozsváron, Budapesten, Heidelbergben, Strajitzán és Balcsikon felejthetetlen eseményekké váltak a művészetkedvelők és a kritikusok számára, akik dicsérték stiláris sokoldalúságát, a színek mélységét és a formák összetettségét.

Az Atlanti-óceánon túli út új távlatokat és kihívásokat hozott számára. Az Egyesült Államok társadalmi közege új tapasztalatot jelentett, de művészi fejlődése nem szenvedett csorbát – sőt, mélyebbé és tudatosabbá vált, két világ között, ahol a művészeti mozgások különböző sebességgel haladnak.

Nem szakít a múlttal, inkább megerősíti művészi hitvallását és azt a vágyát, hogy megőrizze értékeit és szellemét egy szabadabb kifejezésre épülő világban.

Így válik Dumitru Ivan zarándokká két kontinens, két kultúra és két, részben egymáshoz kapcsolódó művészeti földrajz között. Régi témái személyes örökségének elemei, míg új megközelítései az örök változás korának lenyomatai.

A Cirkusz és a Dák emlékek című sorozatai egy múlt által meghatározott társadalom leírásai, amelyek többdimenziós értelmezésre adnak lehetőséget – személyes és egyetemes szinten is.

A Csendélet, Virágok és Tájképek ciklusai a formák és színek játékát mutatják be, amelyek idővel Dumitru Ivan kreativitásának jelképeivé váltak. A táj világa számára a formák és az erőteljes színek játékának tere. A festőfelület a színek és formák harmóniájának helyévé válik, ahol az üzenet szerves része a műnek. A spontaneitás a központi elem, amely természetes megközelítése révén valós és képzeletbeli világok néma hírnökévé formálja az alkotásokat.

Ezekkel ellentétben állnak a Női test és Tánc ciklusok művei. A bennük megjelenő alakok dinamizmusa és életereje annak a látásmódnak a tanúi, amelyben az ember nem egy mozdulatlan világ alanya, hanem egy dinamikusé. Ez a világ egyben a művész fizikai utazásának tükörképe is.

A női test központi motívummá válik, ahol a mozgás és a lendület adja a tematikus ábrázolás lényegét – ez lesz Dumitru Ivan művészetének védjegye.

A 2025-ös, a Kolozsvári Művészeti Múzeumban rendezett kiállítás e témát a művészre jellemző módon dolgozza fel. A kiállított művek a női anatómia világába vezetnek, a szimbolikus kifejezés és a dinamikus realizmus határán, ahol a test mozgásának ábrázolása nemcsak életerőt, hanem derűt is sugall.

A női test ezeken a műveken keresztül nem csupán a művészi kifejezés eszköze, hanem egy olyan látásmód közvetítője is, amely a dinamizmus és a titokzatosság között egyensúlyoz. Finom érzelmi hangszerként jelenik meg, nem pedig a fizikai valóság nyers ábrázolásaként.

A látogató egy olyan útra lép, ahol az intuíció a fő iránytű, és ahol a mű a közönség és a szimbólumok, valamint a személyes fejlődés univerzumának találkozási pontjává válik.

Az élénk színek, a tiszta vonalak és a mozdulat dinamizmusa együttesen erőteljes és hiteles művész–közönség kapcsolatot hoznak létre.